Nézzük, mit kell tudni az iskolaérettségről!

A Nemzeti Köznevelési Törvény értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, szeptember 1-jétől tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő illetve gyám kérelmére az Oktatási Hivatal dönt a gyermek óvodai nevelésének egy évvel történő meghosszabbításáról.Mit jelent, hogy a gyermek iskolaérett-e, és milyen esetekben érdemes a halasztás kérelmezését fontolóra venni?

Iskolaérettség- Mit is jelent pontosan?

Az iskolaérettség a 6. életévét betöltött gyermek alkalmassága az iskola követelményeihez fizikai és pszichés (érzelmi, értelmi), valamint szociális téren. Sajnos a rendszer már ebben a korban elvárásokat állít a kicsik elé, és úgy ítéli meg, hogy az első osztály teljesítése annak a gyereknek nem lesz sikertelen, aki egy adott általános tudásszintnek és képesség-összességnek megfelel.

A lista sok szempontot ölel fel: a gyerek magasságától a kis- és nagymozgások koordináltságán át a figyelemösszpontosításig, vagy a beszédkészségtől a felelősségvállalási képességen át a ceruzafogásig sok-sok apró tényezőn múlik, iskolaérett-e a gyermekünk. Tehát az iskolaérettség nem azonos az okossággal, az ügyességgel és az intelligenciával.

A szakértők négy fő területet vizsgálnak ilyenkor:

  • mozgás
  • kognitív terület
  • beszéd
  • pszichés-szociális terület

Az a gyermek, amelyik még nem érett meg az iskolakezdésre, és mégis bekerül az első osztályba, felkészületlenül szenvedheti végig a tanévet. Ettől pedig akár egy életre elmehet a kedve az iskolától és a tanulástól.

A kockázat nagy!
Akár egy teljes életet, későbbi karriert és önbecsülést határozhat meg, hogy mennyire dönt jól (a gyermek 6 éves kora előtt) a szülő, az óvodapedagógus és az Oktatási Hivatal. Ugyanígy nem feltétlenül hat egy gyerekre jól, ha úgy marad óvodás, hogy már nagyobb kihívások kötnék le a figyelmét.

Mit tehetsz, ha szerinted nem iskolaérett a gyermeked?

Ha úgy látod, még nem iskolaérett és jót tenne neki még egy évig az óvoda nevelésében maradni, akkor engedélyt kell kérned az Oktatási Hivataltól. Nagyon fontos, hogy ennek határideje az érintett tanévet (amikor a gyermeked az életkora alapján tankötelessé válna) megelőző január 18-a.
Ezt a dátumot érdemes megjegyezni! Viszont hozzá kell tenni, hogy egy 5-6 éves gyerek januártól szeptemberig rengeteget változik, így 100%-os biztonsággal megjósolni, mennyire lesz iskolaérett, nagyon nehéz, még a szakértőknek is.

Minden gyerek más! Ha azonban vannak olyan jelek, amik arra utalnak, hogy egy vagy akár több területen is még fejlesztésre szorul ahhoz, hogy az iskolaérettséget elérje, akkor érdemes megírni a kérelmet. Erről szülőként egyeztethetsz az óvónőkkel, óvodai fejlesztőpedagógusokkal vagy akár a Pedagógiai Szakszolgálattal is.

Hogyan kell jelezni, ha maradni szeretnétek az óvodában?

A hivatal a döntését megelőzően megvizsgálja azokat a körülményeket, amelyre hivatkozva kérelmezted a gyermek iskolakezdésének halasztását. A kérelemhez bármilyen dokumentumot csatolhatsz. Például kérhetsz az óvodától egy állásfoglalást, amelyben a gyermeked fejlődésének nyomon követéséről írnak. De mivel más indok is felmerülhet, pl. betegség stb.

Az elbírálás viszonylag szigorú, tehát nem kapja meg automatikusan mindenki. Érdemes szakmailag is megalapozott okokra hivatkozni, mint pl. (a teljesség igénye nélkül) a monotonitástűrés hiánya, a megkésett beszédfejlődés (még nem tudja a beszédhangokat kiejteni vagy hallás után megkülönböztetni), figyelemösszpontosítás hiánya stb.

Nyilatkoznod kell továbbá arról is, hogy jogosult vagy a kérelem benyújtására (szülőként, gyámként). 

A kérelmet elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, vagy postai úton lehet az OH-hoz eljuttatni.

A postai úton benyújtott kérelemnél az elektronikusan kitöltött űrlapot ki kell nyomtatni, a szülőnek/gyámnak aláírni, majd az alábbi címre beküldeni: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982.

Mikor nem kell kérvényezni az óvodában maradást? 

Az alapvető szabály szerint az iskolakezdés halasztását kizárólag a szülő vagy gyám kezdeményezheti.

Egy esetben azonban erre nincs szükség. Ha a gyermek sajátos nevelési igényű, tehát SNI, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) besorolást kapott, nem kell külön kérelem, szakértői vélemény viszont igen.

Amennyiben ezt a szakértői véleményt a Pedagógiai Szakszolgálat a szülői kérelem benyújtásának határideje előtt elkészíti és abban javasolja a gyermek további egy évig tartó óvodai nevelését, a szülőnek már nem kell kérelmet benyújtania az OH felé. A szakértői véleményt az óvodába kell beadni, és ők a KIR-be (Köznevelés Információs Rendszere) berögzítik az óvodában maradás tényét.

© 2022 Minden jog fenntartva
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el